Amikor már az erős forint sem segít: miért kellett megint lazítani a nagy célon?

2025. szeptember 18. 15:00 | Süle-Szigeti Bulcsú

Új idők jönnek a lakossági állampapíroknál

Rendkívül stabil a magyar lakossági állampapírok piaca, a nagy kamateső közepette is nőtt a lakosság által tartott állampapírok állománya, tehát a befektetők bizalma töretlen a magyar állampapírok iránt – mutatott rá Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio Future of Finance 2025 konferenciáján tartott előadásában. Az utóbbi két év folyamataiból viszont le kell vonni a tanulságokat, ezért a lakossági állampapír-stratégia felülvizsgálatára van szükség, melynek célja lehet többek között, hogy hosszabbodjon a lakossági kötvények átlagos hátralévő futamideje, illetve kiegyensúlyozottabb legyen a fix és változó kamatozású papírok aránya, ezáltal mérséklődjön a lakossági portfólió kamatkockázata. A konferenciáról itt olvasható a Portfolio élő tudósítása.

2025. szeptember 05. 12:18 | Portfolio

Belengette az ÁKK vezére: Komoly változás jöhet a lakossági állampapíroknál

A lakossági állampapírok kamatkiadásai 2023-24-ben jelentősen megugrottak, aminek oka az inflációkövető állampapírok magas aránya volt – mondta a Közgazdász Vándorgyűlés pénteki szekciójában Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnök-vezérigazgatója. A szakember kiemelte, hogy le kell vonni a tanulságokat, és esetleg megtenni a szükséges lépéseket.

2025. június 30. 10:00 | Portfolio

"A túl alacsony devizaadósság-arány sem feltétlenül kedvező"

Kedvező árazás mellett sikerült devizaforrást bevonni az államnak egy olyan turbulens időszakban, amikor a likviditási tartalék feltöltése is fontos szempont - értékelte a devizakötvény-kibocsátás tapasztalait Hoffmann Mihály. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Portfolionak válaszolva azt is hozzátette, hogy ezért még az államadósság devizaarányát is megérte emelni. Az ÁKK-ban folyamatos a gondolkodás a lakossági állampapírok finomhangolására, az inflációkövető kötvények "prociklikusságának" tapasztalatait is figyelembe fogják venni.

2025. január 17. 10:16 | Portfolio

Hoffmann Mihály az ÁKK új vezére

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő Központ alapítói joggyakorlójaként 2025 februárjától Hoffmann Mihályt, az Exim eddigi pénzügyi vezérigazgató-helyettesét nevezi ki a társaság vezetői feladatainak ellátására.

2024. november 27. 10:09 | Portfolio

Félmilliárd eurós nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre az Eximbank

Sikeresen valósított meg nemzetközi kötvénykibocsátást az Eximbank 500 millió euró összértékben. Az értékpapírok futamideje 7 év, kamata 4,5 százalék, a tranzakció szervezője a Morgan Stanley volt.  A bevont forrásokkal a bank továbbra is a magyar vállalkozások versenyképességének növekedését és külpiaci terjeszkedését támogatja - közölte az EXIM.

2024. május 29. 15:30 | Szász Péter

Mi lesz most az államilag támogatott hitelekkel?

Az EXIM Magyarország nemrég közzétette tavalyi beszámolóját, amelyből többek között kiderült, hogy a mérlegfőösszegük 74 százalékkal, a hitelállományuk 50 százalékkal emelkedett. Hogy mi áll emögött a komoly növekedés mögött, arról Hoffmann Mihályt, az EXIM Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a Portfolio Business podcast legújabb adásában.

2023. október 25. 13:00 | Portfolio

Jelentős hitelkihelyezést hajtott végre az első félévben az Eximbank

Nagy mennyiségű hitelkihelyezést hajtott végre az első félévben az Eximbank, érdemben többet, mint 2022-ben. A növekedésben nagy szerepe volt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak. A bővülés várhatóan folytatódik az idei év hátralevő hónapjaiban és 2024-ben is. Ennek érdekében több, forintban és dollárban denominált kötvényt is kibocsátottak. Növekszik a zöld hitelezés szerepe is.

2018. október 09. 11:00 | Hoffmann Mihály, Kolozsi Pál Péter

Felkészült a fokozatos és óvatos normalizációra az MNB

A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható, amihez az alapkamat és a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A jegybanki eszköztárat érintő szeptemberi döntéseivel ugyanakkor az MNB egyértelművé tette, hogy felkészült a monetáris politika óvatos és fokozatos normalizációjára. A jegybanki eszköztár alkalmassá vált arra, hogy amennyiben azt az inflációs folyamatok indokolják, akkor a jegybank megtehesse a szükséges lépéseket az inflációs cél fenntartható elérése érdekében. Az eszköztár áramvonalasítása mellett az MNB nyilvánosságra hozta eszköztár-stratégiáját, ami azt mutatja be, hogy amennyiben szükséges, milyen eszközökkel fog lépni a jegybank. Az eszköztár stratégia nem foglalkozik a monetáris politikai irányultsággal, illetve nem célja, hogy konkrét menetrendet adjon, az esetleges lépések időzítését és mértékét illetően továbbra is a Monetáris Tanács rendszeres havi kamatközleményei az iránymutatóak. Ugyancsak a folytonosságot jelenti, hogy a Monetáris Tanács ezt követően is negyedévente dönt a kiszorítandó likviditás nagyságáról, valamint az ezt biztosító forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjáról.

2017. január 13. 11:05 | Hoffmann Mihály, Kolozsi Pál Péter

Biztonságos szinten az MNB tartalékai

A Magyarország külső sérülékenységét leginkább megragadó rövid lejáratú külső adósságállomány 2016 harmadik negyedév végére évtizedes mélypontra - 18,4 milliárd euróra - esett, így bár az elmúlt két évben Magyarország nemzetközi tartalékai mintegy 10 milliárd euróval csökkentek, a 2016. év végi több mint 24 milliárd eurót kitevő tartalék bőséges, biztonságos és érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet. Az utóbbi két év tartalékcsökkenését nagy részben a Magyar Nemzeti Bank célzott programjai, azaz a lakossági devizahitelek forintosítása és az egészségesebb adósságszerkezetet eredményező Önfinanszírozási program idézték elő, amelyek érdemben javították a pénzügyi stabilitást és csökkentették a külső sérülékenységet. A fentiek egyértelmű bizonyítéka, hogy a nagy hitelminősítők mind a forintosítást, mind pedig az Önfinanszírozási programot tételesen kiemelték a magyar adósosztályzat befektetési kategóriába emeléséről szóló értékeléseikben - írják az MNB szakértői.

2015. november 19. 10:04 | Portfolio

10 milliárd euróval csökkenhet a devizatartalék

A jegybank kétéves kitekintését ismertetik egy háttérbeszélgetésen ma délelőtt. Az MNB anyagának célja, hogy bemutassa, miként hatnak a bankrendszeri likviditásra, jegybankmérlegre, devizatartalékra azok a programok, melyeket az utóbbi időben bevezettek.

2014. augusztus 28. 10:50 | Hoffmann Mihály, Kolozsi Pál Péter

A jegybank új lépéseinek eredményeiről

A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:

• A magyar bankrendszer jelentős mértékben növelte állampapír-állományát,
• különös tekintettel a kisebb megújítási kockázatot jelentő hosszabb lejáratokra, amivel
• érdemben csökkent Magyarország külpiaci kitettsége és külső sérülékenysége.
• A kamatcsere ügyletben résztvevő bankok azonban nemcsak növelték állampapír-állományukat, hanem vállalták, hogy ezt a magasabb kitettséget hosszú ideig fenn is tartják.
• A fokozódó banki állampapír-kereslet révén olcsóbbá, stabilabbá és így kiszámíthatóbbá vált az államháztartás hosszú lejáratú finanszírozása.
• A program áttételesen az alacsonyabb kamatkiadásokon keresztül az államadósság csökkenéséhez is hozzájárul.
• A jegybanki betétből kiszoruló külföldi befektetők többsége nem hagyta el az országot,
• így az eszköztár átalakításának nem volt érdemi hatása a forint árfolyamára.
• A jegybanki betétből ugyancsak kiszoruló hazai intézményi befektetők ugyanakkor a viszonylag hosszú átmeneti időszak ellenére kissé késve kezdtek meg az új helyzethez alkalmazkodni, így itt az átállás befejeződése még várat magára.

2014. augusztus 15. 09:52 | Weinhardt Attila

MNB: Nem a mi váltásunk küldte mélybe a forintot

"Eddig nem tapasztaltunk az MNB-kötvény betétesítése miatt jelentős forráskivonást a külföldi szereplők részéről, így azt mondhatjuk, hogy eddig a külföldiek alkalmazkodási folyamatának vélhetően nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása sem" - hangsúlyozta a Portfolionak adott interjúban Hoffmann Mihály, tisztázva így a témával kapcsolatos piaci félreértéseket. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője az augusztus elsejétől kötvény helyett betétté alakított irányadó eszköz kapcsán egyértelműsítette: önmagában ettől a lépéstől nem volt várható, hogy beesik a kéthetes eszközben tartott pénzállomány. Hozzátette: az áprilisban év végéig előrevetített 600-1000 milliárd forintos "kilökődés" az eszközből szépen fokozatosan megvalósul, hiszen most, a korrigált számok alapján, már mintegy 400 milliárd forintnál járunk. Az irányadó eszköz változásának áprilisi bejelentése óta az adataik szerint a magyar bankok mintegy 320 milliárd forinttal növelték az állampapír kitettségüket, és a külföldiek is inkább a magyar eszközöket választották.

Összhangban azzal, amit a minapi piaci körképünkben mi is jeleztünk, a jegybanki szakértő is megerősítette: úgy tűnik, hogy a befektetési alapok valóban későn kezdtek reagálni a szabályozói változásra, és az ő általuk a diszkontkincstárjegyek iránt (is) támasztott kereslet nyomta jóval az alapkamat alá a rövid hozamokat. A jegybanki szakértők is úgy vélik, hogy "egy átmeneti időszakot követően normalizálódhat a helyzet".