Nagy mennyiségű hitelkihelyezést hajtott végre az első félévben az Eximbank, érdemben többet, mint 2022-ben. A növekedésben nagy szerepe volt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak. A bővülés várhatóan folytatódik az idei év hátralevő hónapjaiban és 2024-ben is. Ennek érdekében több, forintban és dollárban denominált kötvényt is kibocsátottak. Növekszik a zöld hitelezés szerepe is.
A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható, amihez az alapkamat és a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A jegybanki eszköztárat érintő szeptemberi döntéseivel ugyanakkor az MNB egyértelművé tette, hogy felkészült a monetáris politika óvatos és fokozatos normalizációjára. A jegybanki eszköztár alkalmassá vált arra, hogy amennyiben azt az inflációs folyamatok indokolják, akkor a jegybank megtehesse a szükséges lépéseket az inflációs cél fenntartható elérése érdekében. Az eszköztár áramvonalasítása mellett az MNB nyilvánosságra hozta eszköztár-stratégiáját, ami azt mutatja be, hogy amennyiben szükséges, milyen eszközökkel fog lépni a jegybank. Az eszköztár stratégia nem foglalkozik a monetáris politikai irányultsággal, illetve nem célja, hogy konkrét menetrendet adjon, az esetleges lépések időzítését és mértékét illetően továbbra is a Monetáris Tanács rendszeres havi kamatközleményei az iránymutatóak. Ugyancsak a folytonosságot jelenti, hogy a Monetáris Tanács ezt követően is negyedévente dönt a kiszorítandó likviditás nagyságáról, valamint az ezt biztosító forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjáról.
A Magyarország külső sérülékenységét leginkább megragadó rövid lejáratú külső adósságállomány 2016 harmadik negyedév végére évtizedes mélypontra - 18,4 milliárd euróra - esett, így bár az elmúlt két évben Magyarország nemzetközi tartalékai mintegy 10 milliárd euróval csökkentek, a 2016. év végi több mint 24 milliárd eurót kitevő tartalék bőséges, biztonságos és érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet. Az utóbbi két év tartalékcsökkenését nagy részben a Magyar Nemzeti Bank célzott programjai, azaz a lakossági devizahitelek forintosítása és az egészségesebb adósságszerkezetet eredményező Önfinanszírozási program idézték elő, amelyek érdemben javították a pénzügyi stabilitást és csökkentették a külső sérülékenységet. A fentiek egyértelmű bizonyítéka, hogy a nagy hitelminősítők mind a forintosítást, mind pedig az Önfinanszírozási programot tételesen kiemelték a magyar adósosztályzat befektetési kategóriába emeléséről szóló értékeléseikben - írják az MNB szakértői.
A jegybank kétéves kitekintését ismertetik egy háttérbeszélgetésen ma délelőtt. Az MNB anyagának célja, hogy bemutassa, miként hatnak a bankrendszeri likviditásra, jegybankmérlegre, devizatartalékra azok a programok, melyeket az utóbbi időben bevezettek.
A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:
"Eddig nem tapasztaltunk az MNB-kötvény betétesítése miatt jelentős forráskivonást a külföldi szereplők részéről, így azt mondhatjuk, hogy eddig a külföldiek alkalmazkodási folyamatának vélhetően nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása sem" - hangsúlyozta a Portfolionak adott interjúban Hoffmann Mihály, tisztázva így a témával kapcsolatos piaci félreértéseket. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője az augusztus elsejétől kötvény helyett betétté alakított irányadó eszköz kapcsán egyértelműsítette: önmagában ettől a lépéstől nem volt várható, hogy beesik a kéthetes eszközben tartott pénzállomány. Hozzátette: az áprilisban év végéig előrevetített 600-1000 milliárd forintos "kilökődés" az eszközből szépen fokozatosan megvalósul, hiszen most, a korrigált számok alapján, már mintegy 400 milliárd forintnál járunk. Az irányadó eszköz változásának áprilisi bejelentése óta az adataik szerint a magyar bankok mintegy 320 milliárd forinttal növelték az állampapír kitettségüket, és a külföldiek is inkább a magyar eszközöket választották.
Összhangban azzal, amit a minapi piaci körképünkben mi is jeleztünk, a jegybanki szakértő is megerősítette: úgy tűnik, hogy a befektetési alapok valóban későn kezdtek reagálni a szabályozói változásra, és az ő általuk a diszkontkincstárjegyek iránt (is) támasztott kereslet nyomta jóval az alapkamat alá a rövid hozamokat. A jegybanki szakértők is úgy vélik, hogy "egy átmeneti időszakot követően normalizálódhat a helyzet".
Megszólalt a főpolgármester.
Sok kezdőnek nettó 400 ezres a bérigénye.
Senki nem fúr, pedig kiadták a jelszót.
Lénárt Viktorral, a Zero Emission Leadership Group alapító-vezetőjével beszélgettünk.
Az EU-t is sürgeti az idő, ha szeretné megregulázni a kínai e-commerce óriásokat.
